2. ábra

Lenhosék utcai ált isk.

Van, aki szerint az iskolaépület olyan, mint a laktanya, és bár az állítás az épített környezetre vonatkozik, az észlelt környezettel sem biztos, hogy minden gyermeknél más a helyzet. Részletes elemzés nélkül is le merem írni: helyes a rajzot készítő gyermeket ebből a tanulási környezetből kimozdítani - ez az outdoor foglalkozások lényege.

3. ábra

"Tanácsháza"

A 3. ábrán a rajzot a fotóval összehasonlítva egyértelműen látszik: a kastély szerű városháza nagy, a Posta fontos, de kisebb, a közte levő épület említésre sem méltó. A környezet fogalmának értelmezése miszerint környezetünk az, ami hat ránk kimondhatjuk, hogy ez utóbbi épületek környezetnek is alig nevezhetők.

(A városháza névrajza egyébként a képen "tanácsháza", és odabent kezet fognak a politikusok.) 

4. ábra

A "fontos helyek"

A környezeti elemeknek a kognitív térben elfoglalt helye részben attól függ, hogy az egyén számára mekkora a használati értéke, részben pedig attól, hogy mekkora a környezet hangulati kapacitása. A gyermekrajzok is egyértelműen a használati és a hangulati értékek kettősségét mutatják. Gyerekház, városháza, víztorony, címer, Duna. (ld. még 17. ábra).

5. ábra

Állatkert, pénztár és őr

A vizualizálási rajtelemzési technikával az elemző elképzeli, hogy az ábrázolt motívum életre kel. Az így keletkezett spontán benyomásokat rögzíthetjük (például dinamikus-álmos, színes-fakó, kicsi-nagy, zajos-csendes, központi, perifériás, vidám-komor). Az állatkert rajzra állat nem jutott, csak pénztár és szigorú őr.

6. ábra

A napos oldal

Az empátiás elemzés során megpróbáljuk magunkat beleélni a rajzoló szubjektív világába.

7. ábra

Színes ablakok

A tartalomelemzési módszer a képbe való belehelyezkedés, amelynek lényege, hogy a néző képzeletben megpróbál átváltozni a kép egy részévé, hogy ezzel jobban megértse viszonyát a kép többi eleméhez.

8. ábra

Városháza - Kastély lovaggal

Az egymondatos jellemzés módszere igyekszik egyetlen rövid állításba foglalni a legfontosabbat jellemzőjét rajznak. A Városháza misztikus szép épület. Sokan rajzolták, és meglepő módon mindenki aránytalanul nagy Roland lovagot rajzolt a tetejére.

9. ábra

Mozgalmas

A körülírás módszere épp ellentétes, megpróbáljuk hosszabban körülírni a kép érzelmi-hangulati minőségét. A megfogalmazás során letisztul vélekedésünk.

10. ábra

Valósághű

Realizmusról akkor beszélünk, ha a kép reprezentációs jellege uralkodik a strukturális elemek felett. A rajzoló "lemásolja", képzeletét (analóg reprezentáció) A képek többségére mindezért a formadominancia jellemző, elsődleges, a formák ábrázoló, valóságmegragadó szerepe. A színek alárendelődnek a formának, mégis jelentéstartalmuk van a lényegkiemelés.

11. ábra

Szindomináns

A színdomináns képeket az érzelmi-hangulati expresszió jellemzi. Mint ezt az uszodát.

12. ábra

Villamos

Lehet az ábrázolás ikonikus, amikor a rajz eltúlozza a tárgy valóságos alakját és részleteit. (ld még Roland lovag a 8. ábrán) 

13. ábra

A z igazi mental map

Kis számban készültek térképvázlatok., konkrét, térképnek szánt alkotások (ld. a képen). Duna, Szilas-patak és lila (!) városrész. Látszik, hogy tanulta, ezért ismeri.

15. ábra

Lakótelep

A lakótelep-ábrázolásokról az előzetes hipotézis szerint úgy gondoltuk alig lesz rajtuk zöldterület, a rajzok nagy részén azonban nagyok a zöld terek (még ha a rajzon barna is), és csak másodlagosak a házak.

16. ábra

Hétköznap

Az utcarészletek két-három épületet mutatnak be, gépkocsikkal, fákkal járókelőkkel.

17. ábra

Képeslap

A képeslapszerű ábrázolások különböző motívumok egymásmellé rajzolásával készülnek. Városháza, gyermekház, templom, áruház víztorony, Duna Vasúti ű-híd.(ld. még 4. ábra).

18. ábra

A kerítés túloldalán

Meglepően sok volt a zöldterület ábrázolás. Lehet, hogy itt a primer elaboráció jelenségét tapasztaljuk - a gyermekrajzokban az élmény feszültségcsökkenés nélküli újrateremtése, a kívánt tárgy (cselekvés) helyettesítése a képpel, esetleg annak társas sikerével. Részletesebben, gondosabban, színesebben formálja meg a gyermek az adott motívumot, ami megkülönbözteti az adott részletet más részletektől.

19. ábra

A templom

Egy épületet mutat be a rajzok többsége. Ez lehet a lakóház, az iskola, templom, vagy városi épület (fagyizó, áruház stb). A Templomok igen nagy arányban szerepelnek. Egymást erősíti a funkcionális és hangulati kapacitás. A templomábrázolásokra a harmónia jellemző, színesek, szépek, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, köröttük virágok, napsugár láthatók. A névrajz ritka, mert a kereszt elegendő jelkép. Tanulságos, hogy a templomrajzok többségén az ablakok (színesek), és a kereszt (jelkép) kap hangsúlyt.

20. ábra

A fogyasztás templomai

A kereskedelmi intézmények száma is igen nagy, a névrajzban is sok ilyen szerepel, amelyek harmadában angol kifejezéseket próbáltak leírni a gyerekek kevés sikerrel ("Júliusz Melyn", "Börgen King", ). A bevásárlóközpontok megjelenése nagyon hangsúlyos (Lurdi, Europark, Praktiker, SPAR). A rajzok szerint ezek csak kockák nagy színes feliratokkal. (ld. még 16. ábra)

21. ábra

Hiperrealista

Az épületek között többet is találunk, amelyek igen részletes megfigyelésről tanúskodnak. Nyilvánvaló - és a tanítóval történő beszélgetés is igazolta - hogy korábbi rajztechnikai gyakorlatot idéztek fel. Mindebből messzemenő következtetéseket lehet levonni: a rajzórán más céllal végzett munka, "személyes ismerőssé" tette a gyermekekkel az adott objektumokat, "olvashatóvá" váltak az épületek. A jó kézügyességel készült rajzokat hajlamosak vagyunk intelligensebbnek tartani. A pszichodiagnosztika irodalma ezt artefaktumnak nevezi. Esetünkben mindez abból a szempontból releváns, hogy nem szabad túlértékelnünk a hiperreealista, vagy művészi rajzokat, ugyanakkor felhívja a pedagógus, rajztanár lehetőségeire a figyelmet. A megismerem-megszeretem elv példaértékű megnyilvánulásai.

22. ábra

Hidak

Egy-egy objektumot bemutató rajz motívuma lehet szökőkút, jármű, szobor stb. Ezek statikus ábrázolások többnyire. Az előzetes hipotézisünkhöz képest meglepően nagy számban ábrázoltak hidakat. (ld. még 10. ábra)

24. ábra

Én sportolok

A sportesemények jellemzően kinetikus rajzok (mozgás, cselekvés ábrázolása). (a) egy részükön a gyermek sportol, pl. evez, úszik.

25. ábra

Ők sportolók

Sok kép a stadionban "történik" (tudva, hogy a mintavétel nagyobbik része Újpesten és Ferencvárosban történt). Meglepő, hogy Ferencvárosban milyen sok volt a deviáns magatartás ábrázolása.  (Ld. 1. galéria a lap alján.)

26. ábra

Szimbólumok

Szimbólumok közé soroltuk az önálló címer és zászlóábrázolásokat, azzal a kitétellel, hogy ilyenek a többi rajzon is megjelenhetnek. Újpesten a polgármester )még a KLIK előtti érában) elrendelte, hogy minden osztályteremben legyen kint a város címere.  Ennek eredménye látványosan igazolódott. 

27. ábra

Gátak

Az utak és a határok fogalma jellemzően egybe esik. A diagnosztikus rajzelemzés az akadály kifejezést a motívumokat egymástól elválasztó vonalakra, tárgyakra alkalmazza. Mindez hangsúlyosan jelentkezik a rajzokokon. A objektumok, terek közötti utak csúnya szürke sávként jelennek meg, egyfajta nehezen átjárható akadályt jelölnek. 

Mindez arra emlékeztet, mikor Faludy Györgyöt egy interjúban megkérdezték, hogy milyen változást tapasztalt a félévszázados és a mai Budapest között. A válaszában arról beszélt a költő, hogy míg emigrációja előtt a nagy utak, (pl. a körutak) összekötő terek voltak, ahol az emberek találkoztak, napjainkban elhatároló falak, amelyeknek jobb és baloldala között, csak néhány átkelő "zsilip" teremt kapcsolatot.